2012. február 11., szombat



Épületkészítés






Mint bizonyára észrevetted Te is, hogy a gyártók épület kínálata nem mindig egyezik meg az igényeiddel, vagy az éppen modellezni kívánt korszakkal, vagy nemzettel. Így vagyok ezzel én is. Mivel magyar jellegű pályát készítek, ezért számomra természetes, hogy a házaknak, állomásoknak is ennek megfelelően kell kinézniük.










Épületeket házilag több fajta módszerrel és alapanyagból készíthetünk. Például lehet papírra nyomtatni és összeragasztani, vagy egy meglevő épületet átalakítani. Azonban ebben az írásomban a műanyag lapokból való építkezés módját mutatom be. A műanyag ebben az esetben egy sztirolnak nevezett anyag, amit dekorációs boltban, feliratkészítőknél, vagy modellező boltokban az EVERGREEN márkára keresztelt termékek között találhatsz meg. Ennél az anyagnál ki tudjuk használni azt a remek tulajdonságát, hogy a makett ragasztó kiválóan oldja és így tökéletesen ragasztja is azt, nem utolsó sorban pedig könnyen megmunkálható.
Mint a modellezésben oly gyakran itt is előbb a tervekkel kell kezdeni. Járj nyitott szemmel az utcán, ha megtetszik, egy épület fotózd körbe. Sose lehet tudni mikor, veszed hasznát a képeidnek. Egy másik és kényelmesebb lehetőség, ha könyveket lapozgatsz, esetleg az interneten keresgélsz. A magyar szabvány állomás épületekről több könyven is találhatsz tervrajzot, amit a kívánt méretarányra nagyítva tökéletes tervnek használhatsz. Én is ezt az utat választottam az állomásom elkészítésénél.
Miután eldöntöttem melyik épület lesz, előkészítettem a terveket, kiszámoltam minden méretet, és nekifogtam az építkezésnek. Mint a valóságban, a modellnél is szükség van alapra, falakra és tetőre. A megfelelő méretű alap kiválasztása után jöhettek a falak. A méretarányod alapján válaszd ki milyen vastag legyen a fal, én az 1:160 esetében 1mm-est választottam. Ez kellően stabil és még könnyen megmunkálható. A vágáshoz egy fém vonalzó és egy éles szike (modellező kés) használata javasolt. Ha az anyag fele mélységéig sikerült bekarcolnod a sztirolt, akkor az már könnyen el fog törni. Hogy ne össze-vissza tegye ezt célszerű egy laposfogó segítségével megfogni és hajlítani. Ha ez megvolt, akkor csiszold le az éleket merőlegesre.
Az élek csatlakozásához két módszer közül választhatsz. Az egyik, ha 45 fokban mindkét elemet lecsiszolod, vagy ha pont derékszögben ragasztasz. Ez utóbbi esetben figyelj arra, hogy annak a falnak, amihez ragasztasz, hosszabbnak kell lenni, mint a terved mutatja. Minimum a falvastagságnak megfelelő plusz hosszt hagyj rá. Ha pedig a csiszolás választod, akkor legyél nagyon pontos, mert a legkisebb eltérés is látható lesz egy rés formájában. Segítségedre lehet, ha a csiszolás ideje alatt megtámasztod egy hasonló méretű, de vastagabb anyaggal, vagy egy fadarabbal, a falat az ellenkező oldaláról. Így a csiszoláskor nem az ujjad helyén kopik az anyag, hanem egyenletesen mindenhol.
Ha a falakat sikerült kivágni és azokat illesztéses próbával elfogadhatónak találtad, akkor jöhetnek az ablakok, ajtók. Lehet kapni olyan kiegészítő elemeket (FALLER, NOCH és társaitól) amik ajtókat és ablakokat tartalmaznak. Ha sikerül ilyenhez hozzájutnod, akkor jelentősen könnyebb dolgod lesz, ha mégsem, akkor sem kell elkeseredni, majd elkészíted.
Az ablakok és ajtók helyének kifúrásához szükséged lesz egy fúróra és reszelőre, esetleg lombfűrészre. A fűrész használata esetén próbálj meg olyan fűrészlapot használni, amin a fog kiosztása sűrűbb, mint a vágandó anyag vastagsága, mert ekkor szépen roncsolás nélkül tudsz vágni vele.
Az ablakok és ajtók esetében figyelj arra, hogy ha tervrajz szerint haladsz, akkor nem biztos, hogy használhatod a gyári ablakot és ajtót. Ha így lenne, akkor ne a rajzot kövesd, hanem mérd le a kiegészítőket és azokat a méreteket használd.
Jelöld be az ablakok és ajtók helyét, a legjobb megoldás, ha a fém vonalzód mentén rajztűvel bekarcolod, majd vágd ki. Erre két megoldás is létezik, az egyik, ha a jelölés mellet körbefúrod lyukakkal az egész ablakot úgy, hogy a lyukak ne érjék el belülről a karcolt vonalat, de egymáshoz lehetőleg minél közelebb legyenek, majd egy szikével már könnyedén kivághatod a lyukak találkozásánál levő vékony anyagot. Ha vastag anyaggal dolgozol és van lombfűrészed, akkor elegendő csak a négy sarokba lyukat fúrni és azon átvezetni a fűrészlapot és körbevágni. A lehetőségeidhez képest törekedj arra, hogy minél kevesebbet kelljen reszelned.

Ha megvannak az ablakok és ajtók helyei, akkor jöhet az épület összeragasztása. Kezd el az egyik felén és haladj sorban, amíg körbe nem érsz. Figyelj a merőleges falakra! El kell döntened, hogy el akarod-e készíteni a belső berendezést is, esetleg szétszedhetőre készíted az épületed, vagy fixen rögzíted.
Ha a fixálás mellett döntesz, akkor ragaszd le a falakat az alapra, ha a szétszedhető verziót választod, akkor készíteni kell egy olyan kiegészítőt az alapra, ami stabilan tartja a falakat, de bármikor leemelhető róla. Én erre a célra a belső válaszfalak használatát választottam. Ha nem akarsz, belő berendezést, akkor majd az ablakokat eltakarhatod függönnyel, vagy nem átlátszó ablak rajzzal. Ha azt szeretnéd, hogy az állomásodon bent is legyen élet, és még akár ki is világítod majd, akkor a falaknak nem árt, ha olyan elrendezése van, mint az igazinak. Szükséged lehet esetleg egy lépcsőházra, egy pénztárra, WC-re. Ezeket a falakat a fentebb említett módon lehet elkészíteni, úgy hogy a külső fal pont illeszkedjen rá. Az én állomásom esetében kétemeletes épületről van szó, ahol is a földszintet az alapra, az emeletet a külső falakhoz rögzítettem.

A belső berendezéshez tartozik a járólap, parketta, tapéta, fali plakátok elkészítése is. Erre a legegyszerűbb módszer, ha lefotózzuk, amire szükségünk van, majd megfelelő méretre kicsinyítést követően kinyomtatjuk és ezt a nyomtatott papírt ragasztjuk belülre.

Folytatva a külső épületi elemek elkészítését, a stukkók, ablakdíszek következnek. Ezek kialakítása szintén a sztirol anyagból a legegyszerűbb. Ehhez én vékonyabb 0,5mm vastag és 2mm széles szálat választottam, amibe bekarcoltam rajztűvel a dísztéglák helyét és szikével méretre vágtam, majd odaragasztottam az ablakok és ajtók köré. Ez rendkívül hosszadalmas és fárasztó művelet, amire egyelőre nem tudok elkerülő megoldást.
Ha nincsen külön ajtód, ablakod, akkor itt az idő, hogy elkészítsd! Ehhez jó megoldás, ha az ablaknak, ajtónak megfelelő méretű sablont készítesz például balsa fából. Vékony sztirol szálakat kell méretre vágni és összeragasztani ebben a keretben. Én 0,5x1mm-es szálakat használtam. Az ablaküveget egy írás vetítő fólia lap helyettesíti, amit majd csak a festés végén ragasztok a helyére.
Ha nem fontos számodra, hogy az ablakok keretei domborúak legyenek, akkor egy elfogadható kompromisszum, ha egy írásvetítő fóliára kinyomtatod azok kereteit. Ebben az esetben figyelj arra, hogy lehet kapni tintasugaras és lézer nyomtatóhoz valót is. Nem örülnél, ha a lézernyomtatód hengerére ráolvadna a fólia.
A tető elkészítéséhez lehet használni gyári lapokat, amik műanyagból vannak, és szép felülettel rendelkeznek, vagy egy készletből valót átalakíthatunk, esetleg készíthetünk műgyanta másolatot is, amit tetszés szerint sokszorosítva nem gond, ha elrontunk eleinte párat.

A tervek alapján egy kis matematika szükséges a pontos tető méretek kiszámításához, ha ez megvan, akkor a műanyag lapra rá kell mérni, és szikével kivágni. Segítség lehet, ha egy papírra méred rá, majd azt összeragasztva próbálod ki. A tetőnél jobb megoldás, az élek szögben való csiszolása, mert úgy nagyobb felületen tudunk ragasztani. A tetőt szintén lehet fixen rögzíteni a falakhoz, esetleg levehetőre készíteni. Jelentősen javítja az összképet, ha nem csupasz a tetőnk, hanem van rajta kémény, antenna, ereszcsatorna. Ezeket szintén lehet külön építő készletben kapni, vagy el is készíthetőek. Például az ereszhez jól használható valamilyen fém tubus anyaga, amit egy vastagabb drótra ráhajlítunk, és körbe vágva felragasztunk. A lefolyó szintén készülhet drótból, vagy injekciós tűből.
Ha már minden alkatrészt ráragasztottunk az épületünkre, akkor következhet a festés. Fontos eldönteni, hogy akarsz-e belső világítást vagy sem. Mert ha igen, akkor a sztirol sok jó tulajdonsága mellett egy ebből a szempontból rossz is akad, mégpedig hogy átszűrődik rajta a fény. Így az első lépés az, hogy a belső falakat egy sötét színnel lefestjük. Ezt lehet nagy vastag ecsettel is, nem fog annyira látszani, hogy zavaróak lennének a festés nyomai. Én feketével átfestettem az összes falat, majd lefújtam arra a színre, amire akartam.
De mielőtt nekilátunk a festésnek alapos mosásra van szükség, hogy a zsírt eltávolítsuk. Erre jó megoldás, ha egy vastag ecsettel, vagy egy kiselejtezett fogkefével végigdörzsöljük két soron az összes elemet, kívül-belül. A konyhai mosogatószer, vagy a szappan tökéletesen megfelel erre a célra.
Hagyd alaposan megszáradni, majd jöhet a festés. Vannak gyakorlott emberek, akik ecsettel is szépen tudnak festeni, én nem tartozom közéjük ezért szórópisztolyt használok. Mivel külön modellező helység nem található a lakásban ezért is és, hogy ne legyen probléma a ház úrnőjével, akril festéket használok. Ez lényegesen elviselhetőbb szagú, mint az olajfesték (revell). Lehetőleg ilyenkor is nyitott ablaknál festek. Megfelel a célra minden modellező szakboltban kapható festék, például a Gunze, Modellmaster termékei. Azért is jobban szeretem ezt a festéket, mert vízzel hígítható és a szórópisztolyt is könnyebb elmosni a használat után.
A festéskor mindig vékony rétegeket fújjunk egyszerre, úgy hogy ne folyjon meg a festék. Inkább több rétegben. Az épületek nem fényesek, ezért használhatunk matt festéket, de akár a végén matt lakkot is.
A falak festése sokkal könnyebb, ha nincsenek benne az ablakok, ezért azokat ne ragasszuk bele, csak miután lefestettünk mindent. Lehet koszolni és öregíteni a falakat, amire több technika is létezik. Próbálja ki mindenki maga, hogy neki melyik válik be legjobban. Amire egy kis próba felület tökéletesen megfelel. Az egyik lehetséges megoldás, ha nagyon híg festékkel vastagon bekenjük a kívánt részeket. Ez a mélyedések kiemelésére jól használható technika, mert a víz párolgását követően az éleknél összegyűlik a festék részecske. A másik megoldás, ha a festékes ecsetet több alkalommal egy törlő rongyon, papíron áthúzunk, annyira, hogy alig fogjon, majd lágyan végig húzzuk több alkalommal az épületen. Ezzel a módszerrel a domború részeket lehet szépen alakítani.

A festés végeztével lakkozzuk az épületünket. Ha ennek a végeztével is túl fényesnek, valószerűtlennek érezzük az épületünk, akkor lehet alkalmazni a patina por használatát. Én a NOCH cég által árusított port választottam. Ennek része egy folyadék, amivel le kell kenni a felületet, majd a száradást követően a több színből kikevert port egy ecsettel a felületre hordani. A folyadék hatására a por egy része beleragad, és így nem igényel külön utólagos lakkozást és nagyon élethű matt felületet kapunk.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése